- Uuuuunooooom... - ny�g�tt fel Chiaki f�radtan. - M�r egy �ve megy�nk. Hov� tartunk, a vil�gv�g�re?!
- Nyugodj m�r meg! - sz�lt r� Diamante. - Alig k�t perce indultunk, �s m�g csak a park bej�rat�n�l vagyunk!
- T�kmindegy... - legyintett Chiaki, s figyelmen k�v�l hagyta Fancus �s Judal r�h�g�s�t. �k n�gyen, az �r�lt vil�gban. Chiaki, aki mindig csak bambul ki a fej�b�l, �s n�ha kiny�g egy-egy baroms�got, valamint szeret mindenkinek fura beceneveket adni, �s m�sokat �lelgetni. Fancus, aki sokban hasonl�t Chiakira, tal�n csak egy kicsit elvetem�ltebb, f�leg ha yaoir�l van sz�. Judal, mindk�z�l a legfiatalabb, legmagasabb, legperverzebb �s legkattantabb. Valamint Diamante, akire random r�t�rnek a depirohamok, szeret veszekedni, �s tagadja, hogy ak�r kicsit is szeretn� a yaoit. 
Egykedv�en �s sz�tlanul bandukoltak v�gig az utc�kon, mindenfel� n�zel�dve. Az egyik sarkon Fancus hirtelen meg�llt, �rdekl�dve oldalra ford�totta a szem�t, �s �sszer�ncolta a homlok�t.
- Nem akarok alaptalan k�vetkeztet�seket levonni, de szerintem elt�vedt�nk... Erre m�r j�rtunk, nem? - mondta v�g�l.
- Nah, siker�lt elveszni - forgatta k�k szem�t Judal. 
- Ajj, de iz�k vagytok! - fakadt ki Diamante.
- �zi Dia, csillapodj! - mondta Judal. Chiaki Judalra meresztette nagy fekete szemeit:
- Hoshi, neked nincs meleged ezekben a fekete g�nc�kben?
- Neeem, s�t, t�k j�~ - r�h�g�tt az eml�tett. 
- Ahhh, ink�bb pr�b�ljunk kital�lni valami! - dohogott Diamante. Fancus r�mutatott egy hatalmas, d�szes �p�letre.
- Ez eddig fel se t�nt. Megn�zz�k?
- Kin�z vagy sz�z �vesnek... Menj�nk! - d�nny�g�tt Chiaki.
- J���, szeretem a r�gi, romos h�zakat! - csillantak fel Diamante arany-barna szemei. Elindultak az elhagyatottnak de m�g �jnak t�n� �p�let fel�, de ahogy mentek, a leveg� furcsa m�don leh�lt. Mire a l�pcs�h�z �rtek, m�r vacogtak.
- Csicsi f���l... - nyafogott Chiaki. - Itt m�g a nap is halv�nyabban s�t. Fen��rt kellett idej�nn�nk?
Miel�tt Chiaki sarkonfordulhatott volna, a robosztus �p�let ajtaja hirtelen kiv�g�dott, �s mind a n�gyen felsik�tottak...