Shindou

Shindou unottan ballagott az éjszakai Tokióban. Utálta ha sok ember vette körül és ez a hatalmas város még most is pezsgett . Bánta hogy a rövidebb ám forgalmasabb utat válaszotta. Az utcákon ilyenkor  özömlik az emberek áradata, és sokuk azt se tudja merre tart  csak szeretne megszabadulni pár órára  attól az indorító álarctól, és szerezni néhány mámoros éjszakát magának hátha újra fiatalnak érezhetik magukat. Mindezt alkohollal persze. Az ilyenek mindig is taszították.

Egy csendesebb kisebb utcába ért , ahol már pislákolt pár lámpa. A fényében apró bogarak  kergetőztek , neki-neki csapódva  a forró üvegnek, s A szűk sétáló utca végén állt  a kicsi sarki bolt, ahová tartott. Igazából nem sikerült aludnia, ezért inkább lesétált egy  vízért. Bár ebben a melegben nem csoda ha nem sikerült az alvás.

Már a kicsi palackkal a kezében baktatott vissza és az egyik lámpa alatt megállt hogy előhalássza nadrágja zsebéből a mobilját.  Fél egy – még nincs is olyan késő- könyvelte el magában. Shin úgy döntött, a másik úton megy haza ami bár hosszabb,de nem annyira forgalmas mint a másik. Nem akart újra az embertömeg közé keveredni. Sétálás közben valami érdekesre figyelt fel. Egy aranybarna szempáron és a hozzátartozó zavart mosolyon akadtak meg saját fekete szembogarai. Egy pincér fiú volt az. Valószínűleg  épp valami problémát okozott, hisz a hatalmas ablakokkal rendelkező étteremből tökéletesen látszott amint sűrűn bocsánatot kér egy vendégtől. Na és persze a szokásos hajolongás sem maradt el. A vendégek nem méltatták sokra, gyorsan távoztak. A srác  ledobta magát egy ülőhelyre, beharapta ajkait és hátra vetette fejét és lassan lecsukódtak a szemeit. Shin szerint mindezt irritálóan erotikusan.

Beletúrt éj fekete hajába,a szája meg amolyan sunyi mosolyra húzódott.

-Hmmmm….

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés