A v�res mez� nem volt t�l bizalomgerjeszt�. Mindenhol hull�k �s v�r. Mintha az �g is gy�szolna elkezdett esni az es�. A tiszt�s sz�l�n k�t alak m�g �lt. B�r az egyik m�r csak alig. A haldokl� l�ny f�l�tt egy fi� t�rdelt. �k voltak felel�sek a gyilkol�s�rt, de nagy �rat kellett fizetni�k.

- �g�rj meg nekem k�t dolgot... - suttogta a l�ny.

- B�rmit, Jaul. - b�lintott a fi�, de a l�ny nem l�tta a szem�ben azt az apr�, hamis csillog�st, ami nem volt r� t�lzottan jellemz�.

- Most nagyon figyelj, Ludwig! �n reinkarn�l�dni fogok, ez vil�gos. Nephilimek, vagyis f�langyalok vagyunk, ez�rt k�pesek vagyunk meg�rizni az eml�keinket. De �g�rd meg, hogy nem fogod megint r�mer�ltetni a b�rgyilkoskod�st, �s azt, hogy nem keresel... - itt Jaul k�h�g�tt p�rat.

- Persze. Azt tudod, hogy hol fogsz �jj�sz�letni? - mosolyodott el halv�nyan Ludwig.

- Igen. K�pzeld most K... - de itt v�gleg t�vozott a lelke.

14 �vvel k�s�bb.

M�r hihetetlen�l unom az �gyeletesked�st. Mindenkinek megvan a saj�t gondja, nekem is, akkor mi�rt kell az �v�kkel foglalkoznom?

Az iskola f�bej�rata mellett �l�k, az aul�ban, egy asztaln�l. A hely el�g �don, olyan 1900-as �vek eleji. Alapb�l kellemes benyom�st kelt. De nem az. Most �gyeletes vagyok. Minden fels�snek kell. Ott �l�nk a f�tetlen teremben, �s aki a suliba bej�n fogadjuk �s eligaz�tjuk, fel�rjuk a nev�t, �s al�iratunk vele egy pap�rt. Mondhatom nagyon kellemes elfoglalts�g.

Az oszt�lyt�rsaim m�r mind hazamentek. P�ntek van, �gy �t �r�nk volt. L�ttam a kaj�n arcuknak, hogy �r�lnek annak, hogy ilyen pocs�k helyzetben vagyok. Szem�t �llatok. R�ad�sul ilyenkor bl�zt kell viselni, ami nagyon k�nyelmetlen �s �szint�n: hihetetlen marhas�g.

Alapb�l az. hogy ki vagyok senkit sem �rdekel. De az�rt megb�mulnak. A nevem Jan Hau Byaul, a bar�taimnak csak Jaul. M�rmint r�gen ez volt, de m�r m�s vagyok, de ez az�rt nem teljesen biztos. Ama bizonyos omin�zus esem�ny ut�n Koreai Kir�lys�gban sz�lettem meg, �gy a szemeim mandulav�g�s�ak. Starry Sky-ban �lek per pillanat, �s nem valami b�ztat� k�r�lm�nyek k�z�tt. �rva vagyok, �s egyed�l �lek. A nevel�sz�leim magamra hagytak, �s csak k�ldik a p�nzt. N�ha.

Az ajt� kiny�lik �s egy z�ld haj� fi� toppan be. El�g �rdekes jelens�g az ilyesmi mifel�nk, �s pr�b�lok �gy tenni, mintha �szre sem vettem volna. De persze l�tom. A szeme olyan k�k, mint az �g. Laza, feh�r inget visel, k�k cs�farmerrel. Pr�b�lok �gy tenni, mintha �szre sem vettem volna, �gy tov�bb hint�zom. A tan�rok mindig azt mondj�k, hogy egyszer bet�r�m a fejem. De az egyszer lesz. Nem most.

- Port�skisasszony, nem tudna seg�teni? - k�rdezi b�g�, m�ly hangon.

Legsz�vsebben els�llyedn�k sz�gyenemben, de nem lehet. V�laszolnom kell.

- Sajn�lom, de most j�rt le a m�szakom. Az iroda... vagyis az adminisztr�ci� ott van a m�sodik emeleten. Ott mindent megtudhat. Viszl�t. - �s m�r tiplizn�k is de megfogj a v�llam.

- Ejnye, Jaul, m�r a r�gi bar�tokat sem �dv�zl�d? - k�rdezi ideges�t� mosollyal Ludwig, mert persze � volt az. Ki m�s?

- Engedj el. Mondtam, hogy ne keress. - mostm�r er�sen az arc�ba n�ztem. - L�tom az id�var�zs neked is haszn�lt. Ugyanannyinak n�zel ki, mint r�gen.

- Hogyne, persze. Na. de most nem terefer�lni j�ttem. Megb�z�st hoztam neked, Puszt�t�. - sz�l�tott a r�gi nevemen. Ez r�g rossz.

- Nem eml�kszel, Sz�rnyeteg? Megmondtam, hogy nem er�ltethetsz r�m semmit.

- Nem is er�ltetem. Ezt magadt�l fogod elv�llalni. Olyan cs�b�t�, nem? Megint �lni...

- Cseppet sem. Az ajt� szemben, az �t nyitva �ll, hello! - sz�lok r�, mostm�r el�g er�teljesen.

- Jaj, cicabog�r, m�g v�gig sem hallgatt�l. Ink�bb pakolj �ssze, �s hazafele menet mes�lek neked ezt, meg azt.

Kelletlen�l beleegyeztem. Ahhoz k�pest, hogy n�met nagyon j�l b�nik m�sok �rzelmeivel. Meg akaratos, vezet�szem�lyis�g �s nagyon temperamentumos. �s mindegyiket a haszn�ra ford�tja.

Berakozsgatom a cuccaimat a t�sk�mba �s elk�sz�n�k az egyik titk�rn�t�l. Hab�r �gy f�l �r�val el�bb j�ttem el, nem sz�m�t. Ez most fontosabb. "A m�ltam k�s�rt"... Kint az id�, janu�rhoz k�pest, csod�latos. Nagyon sz�pen s�t a nap, �s a madarak is �nekelnek. A t�l visszah�z�dott, de ott volt a leveg�ben: m�g visszat�mad... Mik�zben elm�ly�l�k a t�ly szeml�l�s�ben Ludwig elkezdi a magyar�zatot. �sszeszedett, mint mindig:

- Semmi okom nem volt eddig, hogy megl�togassalak, b�r terveztem. Ami idehozott az egy nagyon �rdekes �gy. Tudom, hogy szeretted, tal�n m�g most is, az olyan megb�z�sokat, amik gondolkod�st ig�nyelnek. Ez is olyan. Eml�kszel a Helytart�ra? A Francia-Birodalom per pillanati ura. A k�t gyermek�t elrabolt�k. A tettes semmilyen nyomot nem hagyott maga ut�n. Az egyetlen, amit m�g a gyerekek �rtak fel egy darab pap�rra, hogy "kast�ly". A Francia Kirendelts�g vezet�je, ahol te is dolgozt�l, Yuu Hime, �gy d�nt�tt: ilyen horderej� dologban sz�ks�g van a r�gi kedvenc �gyn�k�nkre. - A Francia Kirendelts�g, mint nev�b�l is mutatja, a f� szervezet Francia-birodalmi r�sze,

- Semmi okom arra, hogy higgyek neked. De fogok, de k�r�ltekint�ssel. Akkor besz�llok, a h�tt�rben, ha nem kell �lni.

- Sajnos, Jaul, kell. Az, aki elrabolta a k�t gyereket szerintem nem t�l j� kedv�ben tette, sz�rakoz�sb�l, �rted? De ha nagyon h�zodoz�l, akkor majd �n lev�gom. De egy�bk�nt azt nem mondhatod, hogy a Billog nincs ott  b�r�dben.

- De itt van. - h�zom fel a nadr�gom sz�r�t, amit�l sajnos leesik a h�tamr�l a t�ska, de Ludwig elkapja. A bal l�bamon ott van egy lila tetov�l�s egy holl�r�l �s k�t R bet�r�l. Ez az�rt van, mert a szervezet, ahova tartozom, a RedRaven, pont �gy, mint minden m�s b�rgyilkosegylet, "megcimk�zi" az embereit. Mindenkinek m�s sz�n�. Szinte bele�gett a lelkembe.

- Naugye. Nos ez nem a h�zad? - n�zett fel egy rondas�rga b�rh�zra.

V�lasz helyett csak b�lintok �s elh�zom a sz�m. Nem is �rdekel annyira, hogy honnan tudja, Szinte biztos, hogy v�gig megfigyeltek. Hab�r a b�rgyilkosszervezetek nem annyira sz�vbajosak, mint mondjuk az FBI, de nem szeretn�k, ha valami inform�ci�t kiadn�k. �n a harmadikon lakom. A l�pcs�h�z puc�r falai r�m merednek �s ontj�k a h�v�s�ket, r�ad�sul a l�pteinkt�l kong az eg�sz hely. Jobbr�l a harmadik faragott fa ajt� el�tt �lltunk meg. Beledugtam a z�rba a nagy vaskulcsot, ami nagyon kattan. Amikor bel�p�nk majdnem megjalok az ijeds�gt�l.

Bent �ri�si felfordul�s fogadt. A k�nyvek kinyitva a f�ld�n, mindenfel� pap�rok �s a ruh�im. A konnektorok alaposan kicsavarozva, az elektronikai berendez�sek beleiket kifel� mutogatva hevertek �sszevissza. Nem vitt r� a l�lek, hogy ben�zzek a szob�mba, Att�l tartottam, hogy el�juln�k.

- Err�l besz�ltem, aranyom. Nem fognak sem �k, sem mi b�k�nhagyni. Mindenki tudja, hogy te vagy a legprofibb nyomolvas�. - mondja ep�sen Ludwig.

- Tudod, Lud - mert mi m�r csak �gy vagyunk egym�ssal -, azok, amiket �n tal�ltam meg, azokat olyan k�nny� volt megtal�lni, mint jeges t�ba f�lig mer�lve n�th�t kapni.

- Na, persze. De most egy a l�nyeg. Szedd �ssze a marad�k cuccaidat, amik kellenek. Ezek szerint megy�nk a Francia Kirendelts�gre!

- Csak ne olyan hevesen, hapsik�m! - sz�ltam k�zbe. - Nem eml�kszem, hogy megk�rtelek volna, hogy dirig�lj.

De az�rt fogtam egy t�sk�t �s belerakodtam a cuccaimat. F�leg ruh�k, var�zsk�nyvek �s fegyvereket raktam el, meg persze a jegyzetf�zetemet, amit mindenhova magammal hurcolok. Kil�pt�nk az ajt�n �n pedig bez�rtam, pedig tudtam, hogy semmi �rtelme. Ha be akarnak jutni, akkor be is fognak. Ak�rkik is legyenek �k.